halványan mosolyog, ami megpuhítja szavait. pedig már beszélni sem tudnék vele. megváltoztam. talán miatta, talán nem. rájöttem, hogy hiába reménykedem. neki nem én kellek. ezt el kell fogadnom. azóta érettebben gondolkodom. a felnőttség néha azt jelenti, hogy a helyes dolgot teszed, még akkor is, ha az nem azonos dolog azzal, amit valójában akarsz. és én nem ezt akarom. azt akarom, hogy mellette lehessek, hogy sétáljunk a parkban, beszélgessünk, nevetgéljünk.. ugyan.. miről is beszélek… jobb ha távol maradunk egymástól..