2012. július 16., hétfő

Sorra olvasgatom a szerelmes idézeteket az interneten...vajon tényleg ezt érzik? Tényleg létezik ez a mindent elsöprő, leírhatatlan szerelem? Hogy amikor meglátják a másikat a tenyerük izzadni kezd, a hasukban röpködnek a pillangók, és a szívük egyre gyorsabban ver...na igen...a szív...Hol az én szívem? Én miért nem érzek semmit? Azt hiszem magamra erőszakolt, hazug érzelmek végleg kiöltek belőlem minden érző emberi vonást. Egyedül maradtam. És meg is érdemlem. Annyira, de annyira akartam szeretni, és viszonozni az érzéseket amiket irántam éreztek...de végül mindig az tört össze, aki igazán szeretett. Ezek után nem kéne álmodoznom a nagy szerelemről...nem érdemlem meg. Nem vagyok hozzá elég jó. De létezik egyáltalán? Nem hiszem...vagy talán csak nem akarom elhinni, hogy én vagyok az egyetlen, aki sohase lesz képes szeretni...